Levél a svéd parlament elnökének

Andréas Norlen úr, a svéd parlament elnöke részére

 

Tárgy: Svédország NATO-csatlakozásának magyar késleltetése, és ami mögötte van

 

Tisztelt Elnök Úr!

 

2023. április 9-én Kövér László, a magyar parlament elnöke egy interjúban kijelentette: “Magyarországon annak idején volt népszavazás a NATO-csatlakozásról, Svédországban és Finnországban elfelejtették erről is megkérdezni az embereket, hogy vajon szeretnének-e tényleg a NATO-hoz csatlakozni, vagy csak ez a politikai elitjük magánvéleménye. A magyar képviselők tucatjával kaptak e-maileket Svédországból és Finnországból, hogy ne fogadják el a csatlakozást, mert szerintük a döntés mögött semmiféle demokratikus legitimáció nincsen”.

Tisztelt Elnök úr, biztosíthatom róla, hogy a magyar emberek túlnyomó többsége szeretne olyan jóléti demokráciában élni, mint amilyent a svédek létrehoztak maguknak, és arról is meg vagyunk győződve, hogy a Riksdsag 2023. március 22-i határozatát (Svédország NATO-tagságáról) egyértelmű demokratikus legitimáció támasztja alá.

De akkor mi állhat Kövér László, a parlamenti ellenzékkel szemben katonás (vagy inkább rendőri) mentalitású, szigorú büntetéseket osztogató, a saját elvtársaival szemben viszont elnéző magyar házelnök rendkívül goromba („undiplomatikus”) megjegyzései mögött?

Emlékezhetünk arra, hogy ő volt az, aki egy 2020 februári, az akkor éppen belügyminiszteri irányítás alatt álló titkosszolgálatok vezetői és személyi állománya előtt megtartott beszédében ismertette azon meggyőződését, hogy Magyarország biztonságára nézve a „baloldali” ellenzék jelenti a legnagyobb veszélyt, és ennek alapján ideológiai fejtegetésekkel indokolva szabott feladatot a szolgálatoknak (amihez egyébként nem volt joga). A beszéd – nehezen félreérthető kontextusban – a NATO-ra, az EU-ra és az ENSZ-re is Magyarország „ellenségeként” utalt.

Hasonló megfogalmazásokkal Földi László ny. ezredes, az Információs Hivatal volt igazgatójának írásaiban találkozhatunk. Földi Lezsák Sándor kereszténydemokrata képviselőn (a Parlament alelnökén) keresztül – akinek megbízásos alapon „szakértői” munkát végez – kapcsolódik Kövér Lászlóhoz (Lezsák „feletteséhez”). Az egyik ilyen szakértői tanulmányban az „Európát ért invázióról” kijelenti: „Mi pedig nem lévén más esélyünk, kifosztjuk a kaszárnyák M-zárolt készleteit, hogy megvédjük házainkat, városainkat, országainkat”. Ezért a hazaárulásra és alkotmányellenes összeesküvésre, fegyveres lázadásra buzdító röpiratért az Országgyűlés alelnöke (a Nemzetbiztonsági Bizottság tagja), nyilvánvalóan Kövér tudtával és egyetértésével, 2016-ban még fizetett is (350 000 Ft-ot), ahelyett, hogy eltiltotta volna a képviselőket a Földivel való kapcsolattartástól, és feljelentést tett volna. Ugyanebben a szellemben született Földinek az a 2017. szeptemberi, a médiában nagy nyilvánosságot kapott kijelentése is, miszerint a menekülteket segítő civilek likvidálhatók, mert ők „kollaboránsok, háborús bűnözők”. Más írásaiban védelmébe veszi a Nemzetközi Beruházási Bankot azokkal a sejtésekkel szemben, amelyek szerint az intézmény orosz titkosszolgálati fedőszerv lehet, sőt felveti, hogy a cikkek aggodalmaskodó készítői kaphattak külföldön kiképzést, azaz lehetnek idegen hatalmak ügynökei. A szerző nemcsak az orosz bankot, hanem a rendszerváltás után (a régi szellemben) továbbszolgáló állambiztonsági tiszteket is védelmébe veszi. Egy másik cikkében azt írja, hogy a Szövetség „stratégiai értelemben okafogyottá vált”, katonai vezetése „oda van bekötve, ahonnan a brüsszeli adminisztráció is kapja az utasításokat”, és mivel „ellenségeink nem fognak leállni, meghátrálni, nem fogják feladni a célt, Magyarország elfoglalását, bedarálását” (aminek a bizonyítékaként az önkormányzati választást hozza fel), „kénytelen-kelletlen odáig jutunk, hogy a NATO magyarországi strukturális jelenléte segítheti ezen külső erőterek céljait”. Vagyis a fő ellenség a brüsszeli adminisztráció (az EU), a NATO, és az amerikai (demokrata) kormányzat. Ezért nincs szükség Magyarországon a NATO gyors reagálású erőire.

 Kövér magán-titkosszolgálati hálózatának oszlopos tagja dr. Hende Csaba, volt védelmi miniszter is, aki most a Fidesz szombathelyi választmányának elnöke, de nemzetbiztonsági ügyeken is „rajta tartja a szemét” (noha erre már semmi jogalapja nincs). Kövér megbízásából Hende a Nemzetbiztonsági Bizottság hozzájárulása (és talán tudomása) nélkül éveken keresztül rendszeresen járt az Interparlamentáris Hírszerző-Biztonsági Fórum nemzetközi konferenciáira, és azokról személyesen neki jelentett, miközben semmi sem utal arra, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság megkapta és hasznosította volna ezeket a jelentéseket. Mellékesen Hende volt a vezetője annak a küldöttségnek, amely – a kormánypárti frakció megbízásából – Finnország és Svédország NATO-tagságra való „alkalmasságát” véleményezte. Ez már csak azért is problematikus, mert a két katonai nemzetbiztonsági szolgálat 2012-es összevonása kapcsán az akkori honvédelmi minisztert, azaz Hendét terheli a fő felelősség a katonai felderítés orosz–ukrán (és balkáni) irányban felépített NATO-hozzájárulási képességeinek szétveréséért és a KNBSZ tényleges vezetésének az elhárító ágazat (valójában a BM-es árnyék-titkosszolgálat) részére történő átjátszásáért.

A Kövér László alatti Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának előző elnöke (egyben a 2022-es választásokon induló ellenzéki szövetség nemzetbiztonsági kabinetjének főnöke), Stummer János még az Ukrajna elleni átfogó orosz támadás előtt hetekkel kapott egy bejelentést, amelynek szerzője, egy volt magas rangú titkosszolgálati vezető, a saját becsületes nevét vállalva arról tájékoztatta a honatyát, hogy 2021–22 folyamán megdönthetetlen bizonyítékokat szerzett az „árnyék-titkosszolgálat” NATO-ellenes hírszerző és propaganda-műveleteiről, amelyeket az ukrán válság háborúval fenyegető kiéleződésének időszakában, egy alapítványi fedéssel működő kamu-akadémia közreműködésével, az orosz GRU (katonai felderítés) törekvéseinek segítése érdekében folytattak. Kérte „Tisztelt Elnök úr” segítségét a vonatkozó dokumentumok illetékesekhez való eljuttatásához és az NBB tájékoztatásához. Ennek érdekében felajánlotta, hogy egy személyes meghallgatáson átadja a bizonyítékokat, és egyezteti a teendőket. Stummer a levelet nem vetette nyilvántartásba, és egy közvetítőn keresztül közölte a bejelentővel, hogy ő nem szokta olvasni a parlamenti e-mail címére érkező leveleket (értsd: nem kíváncsi azok tartalmára). Természetesen az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjét, Márki-Zay Pétert sem tájékoztatta a levélben foglaltakról. Így a magyar választók elestek attól a lehetőségtől, hogy a valós bel- és külpolitikai folyamatok ismeretében megalapozott döntéseket hozhassanak a szavazó urnáknál.

2023. február 27-én a Parlament Nemzetbiztonsági, Igazságügyi, Európai Ügyek, Honvédelmi és Rendészeti, Kulturális (oktatási) és Külügyi bizottságai tagjai (minden pártból legalább egy) kapott azonos szövegű, nyolc oldalas tájékoztatást az orosz titkosszolgálatok magyarországi befolyásáról. Ezzel összefüggésben a levélíró a svéd és a finn NATO-csatlakozás ratifikációja tárgyában rámutatott, hogy „nyugati szövetségeseink nézőpontjából az Országgyűlés e tárgyban hozott határozatai egyértelmű jelzést hordoznak arról, hogy kinek az oldalán áll Magyarország ebben a háborús helyzetben”. A levélre egyetlen képviselő részéről sem érkezett bármiféle reagálás.    

Mindezek éppenséggel nem azt támasztják alá, hogy Svédországban vagy Finnországban lennének súlyos problémák a parlamenti demokráciával.  Inkább arra utalnak, hogy Magyarországot mérgezte meg az állampárti időkből itt ragadt, oroszbarát árnyéktitkosszolgálat hírszerző- és propaganda-gépezete, amely mára már mindhárom hatalmi ágat, és sajnos a civil társadalom jelentős szegmenseit is félrevezette, behálózta, a Magyar Atlanti Társaságot is beleértve.

Szükségtelen dramatizálni az EU-n és a NATO-n belüli elvi vagy gyakorlati részletkérdésekben megnyilvánuló vitákat. A szövetség eddigit története során – kevés kivételtől eltekintve - fejlett viselkedési kultúrával tudta kezelni a tagállamok közötti nézeteltéréseket. A különvélemény hangoztatása – legyen szó bár LMBQT jogokról vagy az orosz-ukrán háborúról – még nem árulás. A szövetségesek ellen, idegen hatalom javára folytatott katonai kémkedés és felforgatás viszont annak minősül: állam elleni bűncselekmény és a nemzetközi kötelezettségek megszegése.

Tisztelt Elnök Úr! Nemcsak a magam, hanem sok más magyar állampolgár nevében is még egyszer teljes támogatásomról biztosítom a demokratikus, jogállami Svédország NATO-tagságát, és bízom benne, hogy ezzel a levéllel, ha csak csekély mértékben is, de hozzájárulhattam a csatlakozás mielőbbi, magyar parlamenti ratifikálásához, és talán a magyarországi demokrácia és jogállamiság már nagyon esedékes helyreállításához is.

 

Tisztelettel:

 

2023. május 15-én

 

 

Név és titulus