Egy kémes ügy, avagy akcióban a magyar katonai kémelhárítás

A Telex internetes portál 2022. november 22-én vetett fel néhány, az újságírói függetlenség és etikus szakmai hozzáállás szempontjából kényes kérdést Novák András újságíró Moszkvai látogatásával kapcsolatban. Novák a Roszatom vezérigazgatójának meghívására, az ATV képviseletében tudósított Oroszországból az Ukrajna elleni háború miatt elrendelt nyugati szankciók hatásáról, pontosabban állítólagos hatástalanságáról, meglehetősen orosz-párti hangnemben.

Novák András belpolitikai újságíróként kezdte, de valóságos „haditudósító” (mondhatnánk: korunk Chrudinák Alajosa) lett belőle azt követően, hogy a CNN ösztöndíjasaként és az MTV munkatársaként 2004-ben több héten keresztül tudósított Hillahból (Irak), az ottani magyar alakulat életéről, lásd Kolozsi Ildikó szerkesztő ajánlását Novák András: Kémes ügyek c. könyvének 9. oldalán. A Kémes ügyek Novák első könyve, 2013-ban jelent meg a H. C. L. Ipari és Innovációs Kft. kiadásában, a Pannónia Nyomda kivitelezésében.

Cseri Ferenc, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) volt „hírszerzési igazgatója” egy nemrégiben a nagyközönség számára elérhetetlenné tett videointerjúban Novák kötetéről kijelentette: „Ezt a könyvet a Magyarország környékén dolgozó hírszerző szolgálatok meg fogják vásárolni, és elemeztetni fogják az ott lévő információkat, hogy melyek lehetnek azok, amelyek az ő országukat érintik.” Ugyanebben a tudósításban a szerző, Novák András eldicsekszik azzal, hogy a szolgálatok főigazgatói és helyettesei, tábornoki rendfokozatú vezetői szigorúan titkos információkat osztottak meg vele, közzététel céljából. Cserit Novák a barátjának nevezi, hangsúlyozva, hogy „megkapta tőle a bizalmat”, amire szüksége volt ahhoz, hogy a könyv létrejöjjön, lásd Novák (2013), 7. o.

A Wikipédia Novák televíziós nyilatkozataira hivatkozva a „Kémes ügyek” kapcsán „elárulja”, hogy a 2000-es évek elejétől (amikor a Wikipédia szerint  nemzetbiztonsági ellenőrzésen esett át) az újságíró „dolgozott többek között Irakban, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban, ahol magyar békefenntartók állomásoztak, de más háborús helyszíneken is. Tudósítói munkája során szoros kapcsolatokat épített ki magyar titkosszolgálatok munkatársaival, vezetőivel is, és a sokéves együttműködés nyomán sikerült rávennie közülük tizenegy, többnyire visszavonult korábbi vezetőt, hogy (hivatalos engedély birtokában) beszéljen korábbi munkájáról. A Katonai Felderítő Hivatal, a Terrorelhárítási Központ, a Katonai Biztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, illetve elődszervezeteik tizenegy magas rangú tábornoka, tisztje a magyar titkosszolgálatok rendszerváltás előtti és utáni tevékenységének sikereiről mond el történeteket a kötetben.”.

Már ebből a kevés adatból is kikövetkeztethető, hogy Novák András alaposan feltételezhetően 2004 óta a katonai elhárítás Jolly Joker ügynöke társadalmi segítője, akit minden bizonnyal K, F. elhárító alezredes, az iraki kontingens akkori sajtótisztje „nyert meg” az együttműködésnek. K. F. azóta nyugállományú ezredes lett, és újabban azzal került az érdeklődés középpontjába, hogy a neve többször is felbukkant az átlátszó cikksorozatában olyan kamu alapítványi „akadémiák” vezető tisztségviselőjeként, mint például a Drégelyvár „D” másképp Koncz Márton Üzleti Hírszerző Akadémia (2013-14), vagy a Magyar Biztonsági Civil Akadémia (2014-16), illetve a „Mercurius”-ról (a tolvajok görög istenéről) elnevezett, szintén „Üzleti” Hírszerző Akadémia (2021-22). Az egykori Drégelyvár Oktatási Központ fenntartásában működtetett intézményekkel kapcsolatban milliárdos költségvetési csalás gyanúja, adatlopás, BM-es, HM-es és nemzetbiztonsági szolgálati érintettség is felmerült, az újabb keletű, 2022-ben is aktív Mercurius esetében ezekhez jön még a az orosz katonai felderítő szolgálathoz (a GRU-hoz) való közvetett kapcsolódás a Systema, orosz harcművészeti rendszer magyar klubjain keresztül. Az úgynevezett vállalati biztonsági referens-képzésben résztvevő „civil” hallgatók fizikai felkészítésére egyébként a „D”-Akadémia is kiemelt figyelmet fordított. A www.d-akademia.hu oldal (sajnos ma már csupán az Internet archívumban fellelhető) ismertetőjének képzések/tantárgyak rovatában szerepel(t), egy „fizikai felkészítés” nevű tétel is, azon belül: „iskolánk kitűnő sportolási, testedzési adottságokkal, felkészült szakemberekkel rendelkezik”. Reméljük, az említett „felkészült szakemberek” nem systema-s harcművészeti fogásokat oktató orosz mesterek voltak.

Amikor nem Irakban vagy másutt volt kommunikációs tiszt (sajtószóvivő), akkor K. F. a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) oktatási osztályvezető-helyetteseként szervezte, irányította és folytatta a katonai elhárítók kiképzését, és a jelek szerint a személyes kapcsolatok alakításában, a hálózatépítésben még most is kiváló, erre utal, hogy a Facebook-oldalán 980 ismerőssel büszkélkedhet („akadémia-alapítványozó" társigazgató-kollégája, a szntén KBH-s – és KNBSZ-es – V. T. több, mint 1100-zal). Szinte biztosra vehető, hogy többhetes iraki összedolgozásuk alatt 2004-ben Novák Andrással ő (K. F.) „szervezte be”, tanította ki arra, hogy egy katonai közegben civil újságíró létére hogyan kell a szolgálatok főigazgatóit és helyetteseit, tábornoki rendfokozatú vezetőit szigorúan titkos információk megosztására rávenni, közzététel céljából (!).

Önkényesen kiragadott példaként említhetjük, hogy „a magyar titkosszolgálatok rendszerváltás előtti és utáni tevékenységének sikereiről elmondott történetek” sorába illeszkedően, a könyv szerb ügy című alfejezetében egy bizonyos H. F. tábornok „pozitív példaként” említi, hogy „baráti viszonyt ápolunk velük” (a szerbekkel), és „rendszeresek az információcserék a szolgálatok között. Ennek alapja pedig a közös érdek. Ők be akarnak lépni az EU-ba és a NATO-ba, mi pedig szeretnénk, hogy ők belépjenek az EU-ba és a NATO-ba”. Nem is lenne ezzel semmi probléma, ha az információcsere a velünk szomszédos baráti partnerországokkal valóban a nemzeti és a szövetséges (közös) érdekek szolgálatában bontakozna ki, és a H. F. néven nyilatkozó vezérőrnagynál hitelesebb személyiség próbált volna eldicsekedni azzal, hogy milyen ügyesen védelmezi az ország és a NATO minősített információit. Róla kiderült, hogy nemcsak a NATO-ba (és az EU-ba) igyekvő mai Szerbiával, hanem a „volt jugoszláv” (szerb) diktátor, Milosevics rendszerével is készségesen osztotta meg a szövetség titkait NATO-csatlakozásunk után is (erről majd máskor). És persze jó lett volna, ha a pozitív példaként felhozott „szerb ügy” históriája nem egy olyan könyvben jelent volna meg, amely maga is számos titoksértést tartalmaz. Azon kívül H. F. ellen az interjú időpontjában még büntetőeljárás volt folyamatban, nem is akármilyen ügyben. Nováknak erről tudnia kellett, tehát a kiadvány (avagy a fejezet) egyik – ha nem a legfőbb – célja a „szerecsenmosdatás” lehetett a KBH legfelső vezetését a vádlottak padjára ültető büntetőügy ellenpontozása jegyében, az érdemeiket méltató hangulatkeltéssel. A jelek szerint Novák András nemcsak adatforrásként és kapcsolattartóként, összekötőként, hanem „influenszer”, azaz befolyásoló ügynökként is jó szolgálatokat tett a katonai elhárításnak.

A riporter a vezérőrnagy és a (Roszatom) vezérigazgató esetében ugyanazt az etikai vétséget követte el: újságírói presztízsét növelő „exkluzív” információkért cserébe hátat fordított az objektivitásnak, tudósításaiban az interjúalanyainak kedvező helyzetképet festett le, és nem mutatta be az igazság másik oldalát, az alternatív nézőpontokat. Vagy lehet, hogy utóbbi esetben sem egyszerűen etikai vétségről, hanem a ma is feltűnően aktív K. ezredes hálózatának propaganda-akciójáról van szó (amit a „Qui prodest”, azaz Kinek áll érdekében kérdésfeltevésből kiindulva egyenesen Moszkvából rendelhettek el).

Itt érdemes egy gondolat erejéig visszatérni a „Kémes ügyek” c. könyv kivitelezőjéhez, a Pannonia Nyomdához, aminek az ügyvezetője a kiadás évében, 2013-ban januártól már Cseh Katalin volt (jelenleg a Momentum EP-képviselője), akkortájt a Liberális Fiatalok Egyesületének (LIFE) nemzetközi kapcsolattartója, belorusz és ukrán aktivisták trénere. Talán Cseh Katalin ajánlotta fel a segítségét Nováknak, hogy a Soros Alapítvány kedvezményezettjeként ily módon férkőzhessen közel magyar titkosszolgálati körökhöz? Marhaság. Inkább a katonai elhárítás (a törvényi korlátokkal mit sem törődve) azért ajánlotta a liberális könyvkiadót Novák figyelmébe, hogy rajta keresztül betekintést nyerjen az ellenzék és „Sorosék” kulisszatitkaiba. Valószínűleg Novák eleve az amerikai „liberálisokhoz”, azaz a CNN-hez való közelsége miatt került a KBH látókörébe.

Hogy megértsük a Moszkvában is szívesen látott Novák András titkosszolgálati beágyazottságának jelentőségét, idézzük fel azon (állítólag „névtelen”) interjú-alanyok és támogatók „névsorát”, akiknek a szerző a 7–8. oldalon név szerint köszönetet mond:

Hauer László (barát, róla Explorator nem tudja, hogy kicsoda);

Cseri Ferenc (az AH volt „hírszerzési” igazgatója);

Dr. Botz László altábornagy, a KFH egykori főigazgatója (B. László néven interjú-alany);

Dr. Hamar Ferenc ny. vezérőrnagy, a KBH egykori főigazgató-helyettese (H. F. néven interjúalany);

Kovács József altábornagy, a KNBSZ (akkori) főigazgatója (jelenleg nemzeti információs államtitkár, azaz a miniszterelnök alatti „Központi Hírszerzés” vezetője, nemzetbiztonsági főtanácsadó;

Balajti László altábornagy, az NBSZ, majd az NBH volt főigazgatója;

Hajdú János altábornagy, a TEK főigazgatója;

Göbölös László vezérőrnagy, az AH akkori főigazgatója;

Boda József dandártábornok, az NBSZ akkori főigazgatója;

Dr. Kovács Zoltán András ezredes, az AH akkori elemző igazgatója (jelenleg a vadonatúj szuper titkosszolgálatunk, a Nemzeti Információs Központ, NIK főigazgatója);

Tóth András altábornagy, a KFH egykori főigazgatója;

Bodnár Zsolt dandártábornok, a TEK akkori főigazgató-helyettese.

Ők mindannyian „bátorították” és „szakmai tudásukkal segítették” a szerzőt.

Külön köszönet a szakmai lektorálásért Dr. Bánhegyi Gábor vezérőrnagynak, a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztálya vezetőhelyettesének. Nesze Neked, Jogállam! Annak az ügyészi szervnek a vezetője, amelyik meggyanúsította H. Ferencet súlyos szolgálati bűncselekményekkel, egyidejűleg „szakmailag” lektorálta és jóváhagyta a terhelt öndicsérettől és titoksértésektől hemzsegő interjúját, amire az engedélyt Kovács altábornagytól, a KNBSZ főigazgatójától kapta, amely szervezet jogelődjének, a KBH-nak az összevonás előtti utolsó főigazgatója, Domján István dandártábornok (majd vezérőrnagy) feljelentette (!) H. Ferencet.

Említsük még meg, hogy a Felderítők Társasága Egyesület, amelynek a KNBSZ és jogelődje, a Katonai Felderítő hivatal (KFH) csaknem összes egykori (és jó néhány) mai felső- és középszintű vezető munkatársa tagja, szintén rendkívül jó intézményi (és személyes) kapcsolatokat ápol az újságíróval, és a testület évkönyveiben fellelhető egyesületi elnöki beszámolókban is megemlíti. Így például:

A Tudományos Bizottság elnökének szervezésében „néhány tagtárs” 2012-ben részt vett a Zsigmond Király Főiskola (ZSKF) Nemzetbiztonsági Klubjának több rendezvényén, köztük a „Válságkörzetek egy magyar riporter szemével” címmel Novák András TV riporter által tartott beszámolón. Mint az Átlátszó korábban már említett tudósításaiból is ismert, a ZSKF-nek (a Milton Friedman Egyetem, MFE jogelődjének) együttműködési megállapodása volt (van) a KNBSZ-szel (ami a rossz emlékű Drégelyvár Oktatási Központ úgynevezett „D” Akadémiájának bevonásával háromoldalú kooperációvá bővült, és később a KBA Mercurius „Üzleti Hírszerző Akadémián” keresztül az orosz GRU-hoz fűződő kapcsolatai is felderengtek).

A „Megelevenedő történelem program” keretében április 10-én beszélgetésre került sor Novák András televíziós újságíróval, az „A kémes ügyek, avagy akcióban a magyar titkosszolgálatok” című könyv szerzőjével. „A rendezvényen kulisszatitkokat tudhattunk meg a könyv készítésének hátteréről és a könyv írójának további terveiről. A beszélgetést követően lehetőség nyílt kérdések feltételére és hozzászólásokra, illetve a szóban forgó könyv megvásárlására is, amelyet a szerző a helyszínen dedikált. A rendezvényen 19 fő tagtársunk jelent meg.” - közli a 2014-es évkönyv fényképes tudósítása, és aztán röviden a 2015-ös, a 2016-os és a 2021-es évkönyv is megemlíti ugyanezt az eseményt a könyvbemutatókra visszatekintve.

 

 

 A KBH berkeiben megszületett orosz-csatlós árnyék-titkosszolgálat ezek szerint nemcsak az Átlátszó tudósításaiban szereplő magánhírszerző akadémiák hadtudós tanárait és nemzetbiztonsági szakirányon művelődő diákjait, továbbá a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Hadtudományi Társaság Nemzetbiztonsági Szekciója, a Magyar Honvédség különböző alakulatai, köztük a Különleges Rendeltetésű Dandár orosz harcművészetekhez vonzódó altisztjeit, hanem újságírókat (mint például Novák András), a KFH és a KBH (az összevonás óta KNBSZ), a TEK és az NBSZ, és még megannyi elvarázsolt szervezet, társaság, szolgálat tucatnyi magas rangú tábornokát, tisztjét is sikeresen „behálózta”. Most már értjük, hogy mit keresett Novák András Moszkvában, és ezek után nem is csodálkozunk annyira.

Explorator s.k.